SZOCIÁLIS MUNKA (jegyzet a II. modulhoz)

SZOCIÁLIS MUNKA (dolgozat)

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                            Nagy Ildikó 
                                                                                                                                                                                     2009    
                                                                                                                                                                                                 


   LETÖLTHETŐ változat


 FIGYELEM!

A jegyzet még nem a végleges változat!

SZOCIÁLIS MUNKA

(jegyzet)

A szociális munka szakmává válása

 

A professzionális szociális munka közvetlen előzményei a múlt századi karitatív tevékenységek, melyek két párhuzamos szálon futnak.

1. Settlement-mozgalom, - az embervédelem különböző intézményeinek szervezett egységét jelentette,„oda vitte” a szociális intézményeket a gondozásra szoruló szegény nép közé, „betelepedett” a szegényebb városnegyedekbe ← innen ered az elnevezés: settlement = település

 

 

2. Karitatív  segítő szerveződések kialakulása és fejlődése.

   

 

 

A szociális gondoskodás fejlődése Magyarországon

 

  1. 999-ben Pannonhalmán létesül az első ispotály

     

  2. István: Törvénye az özvegyek és az árvák védelméről.

     

  3. László: I. törvénykönyve a halottak (a talált idegen halottak is) kötelező eltemetéséről.

     

  4. 1198~: III. Incétől (ur. 1198-1216) Pápai oklevél a kői bencés monostor szegény gondozói tevékenységéről.

     

  5. 1222: II. András Aranybullájában az özvegyek védelméről rendelkezik.

     

  6. 1232: A kalocsai érsek Bácson cisztercita ispotályt alapít a szegényeknek.

  7. XIII. sz.: Lovag és ispotályos rendek létrejötte (Johanniták, Szent Antal-rend, Szentlélek-rend, stb.).A Szentlélekről nevezett ispotályos rend laikus társulat, amely a szegények gondozásával foglalkozott, a középkori egyház egyik legelterjed­tebb rendje volt.

  8. XIII. sz.: Papok és világiak részvételével „Kalandos Társaságok” alakulnak a holtak végtisztességének megadása céljából.

  9. XIV. sz.: A céhek szociális önsegítő tevékenységének megjelenése.

  10. XVI. sz.: Városi ispotályok alapítása.

  11. 1723: III. Károly felállítja a Helytartótanácsot, mellyel a szegényügy kérdését kívánja szabályozni.

  12. 1775: Mária Terézia rendelete „a koldusok és kóborlók megrendszabályozásáról”, a közbiztonság érdekében.

  13. 1788: II. József rendelete „a koldusok és tekergők kóválygásának megakadályozásáról.

  14. 1817: Erdélyi ínségakciók – kolduspénztárak felállítása.

  15. 1825-48: Dolgozóházak létrehozása azon szegények részére, akik munkára alkalmatlanok, és „közsegedelmet” igényelnek.

  16. 1828: Brunszvik Teréz grófnő létrehozza az első óvodát.

  17. 1851: A községi illetőség intézményének bevezetése: „elszegényedés esetén a községi vagyonból való gyámolításra „ szólít fel.

  18. 1867:Kiegyezés -Az ország, önállóságot kap, 2 kérdéskört kivéve külügy, hadügy, illetve ezek pénzügyei. Eötvös József által javasolt nemzetiségi törvény:

  • az alsó- és középfokú oktatást támogatja;

  • nyelvhasználatot biztosítja ott, ahol megfelelő a nemzetiségek aránya;

  • bizonyos mértékű kulturális autonómiát biztosított.

  • Belügyminiszteri rendelet a koldulás megszüntetéséről, mely felhívja a törvényhatóságokat, hogy a munkaképeseket juttassák keresethez, a községek pedig maguk tartsák el munkaképtelen szegényeiket.

  1. 1868: Báró Eötvös József általánosan kötelező „Népiskolai törvény”-e.

  2. 1871: A XVIII. tc. előírja, hogy a község – a helyi viszonyokhoz képest – gondoskodni tartozik azon szegényeiről, akik magukat közsegély nélkül fenntartani nem képesek.

  3. 1872: A XXXVI. tc. előírja a főváros részére a szegények kisegítő segélyezését.

  4. 1875: A III. tv. rendelkezik a nyilvános betegápolás költségeiről.

  5. 1886: A XXII. községi törvény kimondja a községi szegénysegélyezés általános kötelezettségét.

  6. 1891: Óvoda-látogatási kötelezettség előírása – Európában elsőként.

  7. 1891: A XIII. tv. bevezeti a vasárnapi munkaszünetet.

  8. 1891: A XIV. tv. bevezeti az iparban a kötelező betegségi biztosítást.

  9. 1898: A XXI. tv. felállítja az Országos Betegápolási Alapot. A szegény betegek ápolása, szállítása és gyógyszerekkel való ellátása állami feladattá válik.

  10. 1901: Széll Kálmán törvénye alapján: a gyermekvédelem állami feladat.

  11. 1905: Az Erdélyi Múzeum settlement kísérlete Kolozsvárott.

  12. 1906: Az Országos Gyermekvédő Liga megalakulása.

  13. 1907: A XIX. tv. rendelkezik az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség- és baleset biztosításáról.

  14. 1907: Igazságügyi jogvédelem a gyermekvédelemben.

  15. 1912: Hilscher Rezső vezetésével megkezdi tevékenységét Újpesten a Főiskolai Szociális Telep.

  16. 1915: Az anya- és csecsemővédelem érdekében megalakul az Országos Stefánia Szövetség.

  17. 1919: Áprilisban megszületnek a Forradalmi Kormányzótanács rendeletei a munkások betegségi- és baleset biztosításáról, a gyermekágyi segélyről és a biztosítottak körének kiterjesztéséről.

  18. 1920: Felállítják a Népjóléti Minisztériumot.

  19. 1925: Johan Béla vezetésével elindul a Zöldkereszt, mely az egészségügyi és szociális gondozás megszervezését tűzi ki célul.

  20. 1927: P. Oslay Oswald egri Ferenc-rendi házfőnök bevezeti az Egri Normát. Az egri normás szegénygondozás szervezete három elemű: 1. Szegénygondozó hivatal, 2. Szegényügyi bizottság, 3. Szegénygondozó nővérek.

  21. 1928: A XL. tv. előírja az ipari, a kereskedelmi, a kohászati és a bányászati dolgozók nyugdíj- és rokkantsági biztosítását.

  22. 1928: A szegedi egyetemisták agrár-settlement kísérlete.

  23. 1931: Rendelet születik a nyilvános betegápolás, az állami gyermekvédelem és a szegényellátás költségeinek fedezéséről.

  24. 1936: az egri normát magyar normává alakítják

  25. 1938-39: Esztergár Lajos szatmári kísérletében közjóléti szövetkezeteket alapít.

  26. 1940: Magyary Zoltán megalakítja a Komárom vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezetet.

  27. 1940: A XXIII. tc. létrehozza az „ONCSÁ”-t (az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot), melynek feladata a sokgyermekes szegény családok önálló keresethez juttatása, és a gyermekvédelem ellátása.

  28. 1944: December 22-én újjászervezik a Népjóléti Minisztériumot, mely felügyeli a szegény- és menekültügyet; gondozza a hadifogságból és a deportálásból hazatérteket; felelős a lakásügy, a társadalombiztosítás, a gyermekvédelem, a hadigondozás és az egészségügyi igazgatási feladatok ellátásáért.

  29. 1945: A 6300 ME rendelet értelmében a szociálpolitika és szociális gondoskodás állami feladattá válik.

  30. 1945: Bevezetik a hadigondozási díjat és segélyt.

  31. 1945: Pályaudvari étkeztetőket és átmeneti otthonokat hoznak létre.

  32. 1946: Nemzeti Segély – Siess, Adj, Segíts (SAS) – Magyar Gyermekért elnevezésű társadalmi mozgalmak szerveződnek.

  33. 1946: Állami étkezési-, tej-, felruházási akciók indulnak. Napközi otthonokat, bölcsődéket, óvodákat, szegényházakat alapítanak és szociális konyhákat állítanak fel.

  34. 1950: A Népjóléti Minisztérium „átszervezése” Egészségügyi Minisztériummá.

  35. 1961: Vakok és csökkentlátók rendszeres szociális segélyének bevezetése.

  36. 1963: Egészségügyi miniszteri rendelet a rendszeres szociális segélyről.

  37. 1968: Megnyitja kapuit az első Nevelési Tanácsadó.

  38. 1972: Szociális szervező képzés indul a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán.

  39. 1973: Pszichopedagógus képzés indul a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán.

  40. 1975: Társadalombiztosítási törvény születik.

  41. 1979: októberében alakult a Szegényeket Támogató Alap (SZETA). Magyar civilszervezet volt, amely a demokratikus ellenzék legfontosabb mozgalma volt. Elődjének tartja a Szabad Demokraták Szövetsége. A SZETA szervezését Solt Ottília kezdte el.

  42. 1981: A Magyar Tudományos Akadémián elindul a Társadalmi beilleszkedési Zavarok (TBZ) kutatása.

  43. 1985: A TBZ kutatás eredményeképpen 12 Családsegítő Szolgálat jön létre – kísérleti jelleggel –, mely hamarosan országos hálózattá épül ki.

  44. 1985: Szociálpolitikus képzés indul az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Ferge Zsuzsa vezetésével.

  45. 1986: IV. tv.: Családjogi törvény a családi jogállásról, szülői felügyeletről, gondozásról, nevelésről, vagyonkezelésről, törvényes képviseletről, a szülői felügyelet megszüntetéséről és szüneteltetéséről.

  46. 1987: A Szociális és Egészségügyi Minisztérium létrehozása.

  47. 1988: Megalakul a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület.

  48. 1988: Megalakul a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete.

  49. 1989: Szociálismunkás-képzés indul – kísérleti jelleggel – Szekszárdon.

  50. 1989 és 1990: rendszerváltás éveiben jellemző az értelmiség technokrata útja a hatalomhoz.

  51. 1989 és 1991 között megtörtént a hatalmi ágak tényleges szétválása, (törvényhozói, bírói, végrehajtói) mely a magyar rendszerváltás döntő fontosságú tényezőjének tekinthető, mivel a szocialista rendszer alatt a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom csak formálisan volt szétválasztva.

  52. 1989:a Gyermek jogairól szóló, New Yorki egyezmény aláírása,

  53. 1989 óta széleskörű karitatív tevékenységet folytat a→Magyar Máltai Szeretetszolgálat. 1990-től működik a Szuverén Máltai Lovagrend mo-i tagozata. A Mo-on és külf-ön élő magyar lovagok száma 1995: 160. A Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke →Kállay Kristóf nagykeresztes engedelmességi tartománynagy. **

     

  54. 1990: Megalakul a Magyar Családsegítők Országos Kamarája (1996-tól: magyar Családsegítők Egyesülete).

  55. 1990: A Szociális és Egészségügyi Minisztérium új elnevezése: Népjóléti Minisztérium.

  56. 1990: Az országban hat helyen indul el – főiskolai és egyetemi szinten – szociálismunkás-képzés.

  57. 1990-es évek: szociális robbanás, a munkahelyek 40%-a megszűnik – elő-, korkedvezményes-, rokkantnyugdíjazások nagy száma előre vetíti a későbbi problémákat

  58. 1991: Megalakul a Magyarországi Szociális Munkást és Asszisztenst Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete (Iskolaszövetség).

  59. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

  60. 1991:a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény ratifikálása 1991. évi LXIV. törvény

  61. 1992: Társadalombiztosítási Önkormányzatok jönnek létre.

  62. 1993: Szociális törvény születik,1993 évi III. törvény rendelkezik a szociális igazgatásról és ellátásokról.

  63. 1993: Egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási pénztárakat állítanak fel.

  64. 1993: Elindulnak az első PHARE szociális segélyprogramok.

  65. 1995: Megalakul a Szociális Szakmai Szövetség, melynek alapító tagjai: a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, a Magyar Családsegítők Országos Kamarája, a Magyarországi Szociális Munkást és Asszisztenst Képző Iskolák Szövetsége és a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete.

  66. 1995: A Ph. D. fokozat elérése is lehetővé válik Magyarországon.

  67. 1995: A Szociális Szakmai Szövetség elfogadja a Szociális Munka Etikai Kódexét.

  68. 1995. A köznyelvben „Bokros csomagként” ismert gazdaságpolitikai intézkedések megszüntetik a családi pótlék és a GYES alanyi jogosultságát, amely a társadalom széles tömegeinek ellenérzését vívja ki.

  69. 1997. Megszületik a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény

  70. 1999. A Népjóléti Minisztériumot Szociális És Családügyi Minisztériummá alakítják

 

 

Társadalmi szerződés

Az adófizetési kötelezettség és annak teljesítése a társadalmi szerződés alapja.

  • Az adókötelezettség minden Magyarországon tartózkodóra kiterjed.

  • Mindenki fizet adót (ÁFA)

  • Aki valamilyen okból mentességet élvez, az is adóalany, csak nem kell adóznia (Szja)

 

 

A SZOCIÁLIS MUNKA FOGALMA

Pontos definiálása a komplexitásából adóan igen nehéz, többféle megfogalmazás is használatos.


 

A szociális munka fogalma (tömören)

Olyan kettős természetű humán szolgáltatás, ami a személyes gondoskodás mellett, jogi, illetve szociálpolitikai eszközöket is használ.

A szociális munka célja:

  1. vigasz nyújtás és a szenvedés enyhítése

  2. változás, irány intenzitás

  3. irányítás és kontroll, a kliens helyzete ne romoljon

  4. a társadalmi konfliktus kezelése

 

A szociális munkás feladata
„felvértezni” a klienst azzal a képességgel, hogy a változás révén, személyes döntése alapján önállóan oldhassa meg problémáját.

A szociális munka szükségessége

Ellenzői kritika – kuruzslás – nincs rá szükség

Érvek mellette – Az egyén és a társadalom kölcsönhatása indokolja szükségszerűségét. Az egyén problémája, - függetlenül attól, hogy milyen eredetű - hat a társadalom egészére, valamint közvetett vagy közvetlen módon fakadhat társadalmi anomáliákból is.

 

A szociális munka komplexitása
BIO – PSZICHO – SZOCIÁLIS
ártalmak következtében kialakuló, az érintettek számára megoldhatatlan feladatot jelentő problémák, oldására irányul és lehet interdiszciplináris vagy multidiszciplináris jellegű.

interdiszciplináris

több tudományt, szakterületet érintő - (a tudományterületek közötti kapcsolatra értendő)

multidiszciplináris

több tudomány eredményeit, együttesen alkalmazó

 

 

 

 

1   2   3  4     5  6  7

 

 

vissza a címoldalra





 
 


szocialis-gondozo.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!